Köszönjük a GYÓGYPUSZIKAT
2008 szeptember 27. | Szerző: Mano-anyuci
Gyógyul Csanádka…, de nagyon sokat segitett, hogy ilyen sokan, és szeretettel gondoltok RÁ.
VISSZAPUSZIK :* :* Káté-Timcsinek, Szilvinek és Bencikének, Pillának és Laurának, és Pihe anyunak.

BALESET MA IS …
2008 szeptember 25. | Szerző: Mano-anyuci
Sajnos ez történt ma, amig du. távol voltam a gyogyótárba.
NAGYON sirt. Nagyon. Mama is vele sirt. A kis szája az előző napokban történ baleset miatt belülről nagyon csúnya. A nózija nagyon meg volt dagadva, de mennem kellett tovább… (6-tól Inkubátorház), és ez a kép már a baleset után 3 órával történt.
Átprogramálás…
2008 szeptember 24. | Szerző: Mano-anyuci
Lemaradtak ezek a képek…
Mai napunk…
Reggeli: 8.00
délelőtti motorozás a napfényben,
tizórai: 10.15
ebéd: 11:40
majd bealvás már majdnem ebédkor,
alvás… ismét— 12.10-től 15.08-ig,
uzsonna ébredés után… fél négykor
aztán kórificálás…
vacsi időben: fél hétkor.
Eddig tartjuk a napi programunk átszervezése miatti módositásokat.
Igyekszem a bölcsidhez igazitani már most a napi programot. Főleg az étkezéseket, és az alvást.
Baleset (ismét) — és “friss” HIREK :-)
2008 szeptember 24. | Szerző: Mano-anyuci
a felső ajka 2 napja babának. Nagyon folyt a két résből a vér. Nagyon
sirt, mert szerintem ahogyan a nagy lendülettel a száját a szőnyeg-be-re
ütötte, úgy a fogacskája felsérthette a száját belülről, ami fájhatott
nagyon. Épp néztem. Nem kabócáskodott, nem rendetlenkedett, csak
egyszerűen játszott.
Egy órával azután,
hogy az “eset” történt, a lelógó bőrcafatkák már zavarták, igy azt
lecsippantottam. A kicsi nyelvével állandóan oda-oda ért, láttam
figyeli, hogy mennyire érzékeny. Olykor még el el keseredett, de
aztán… már délutánra a múltté lett a fájdalom. Hála.
—-
MOTOOOOOOOOOOOOOR!!!
Nagyon ügyesen
hajtja, és imádja. A nyáron még nem jött rá a csinyjára, binjára, de
most, hogy az edzőcipőkben kicsit magasabb lett, igy jobban leér a
lába, és teper, teper, teper. No és persze kopik a cipő orra is… 🙂
Mostanában
mindenhová ezzel közlekedünk. Bolt, séta, stb. Csupán a magasabb
utcákról lefelé jövet kell jobban figyelnem, mert a lendület gyakran a
nagy, szépen kikövezett árokban lenditené. Nem baj ám…, legalább
anyuci is edzésben van. 🙂 Mikor ilyen klasszul belendülve halad lefelé… még kiabálja is hozzá, hogy Csanádka szááááguuuuld! És tényleg! Felemelt lábbal száguld lefelé, anyuci meg “kergeti”. Jó móka ám!!!
—–
Már régóta van egy közös játékunk…! Ha babától jönnek a szelek…, akkor azt szoktam mondani mindarra, ami hallatszik, hogy JÖN a PUKI HIRADÓÓÓ, és Gyümikénk is mondogatja gyakran. Namármostan… 🙂
Tegnap épp
tisztába tettem kaka után, mikor már a szép tiszta popsit töröltem át
az utolsó törlőkendővel…. Csanádka megszólalt…:
– Anyuci! Jön a hiradó!!!! (((és jött!!!)))
Azt hittem szétszedem! Akkorát nevettem!!!!

Pillanatok
2008 szeptember 21. | Szerző: Mano-anyuci
anyucinak segitsége, és
szemefénye… 🙂
Boldog visszaemlékezés… :)
2008 szeptember 20. | Szerző: Mano-anyuci
nosztalgia
🙂
Eső és szél minden mennyiségben
2008 szeptember 15. | Szerző: Mano-anyuci
Nem szeretem az esőt!!! SŐT!!! Mondhatni úúúúútálom!!! Főleg, mint ahogyan most is tette az idő…, megspékelve az eső klassz, és erős széllel.
Ja!!! És ma egész nap esett! És fújt a széééél!!! 🙁 🙁 🙁
Ennek ellenére persze ma is indultunk délután sétafikálni. Persze mikor? Amikor jól esett! És ki nem vitt magával esernyőt? Igen! Természetesen Manó-anyuci! És ki ázott meg??? Persze, hogy mindketten, csupán az volt a különbség, hogy Csanádkán esős felszerelés volt, anyucin pedig…. Na de csak magát okolhatja…, azaz okolnám, de miért is tenném! Legalább majd jól begöndörödik a hajam, mint ahogyan szokott! Pedig azt sem szerettem soha!
Indulunk anyuci???
(épp ezt kérdezte a drága, mikor ez a kép készült)
Hidegre fordult az idő
2008 szeptember 14. | Szerző: Mano-anyuci
Igen! Túlzottan el voltunk kényeztetve az utóbbi napokban a finom meleg napsütéses idővel. Emiatt mondhatni… ROSSZUL ESETT ez a mai, csipős, igen szokatlanul szeles, hűvös idő. A szél igaz tegnap még nagyobb volt, mint ma, de az idő ma hűvösebb lett. Ennek ellenére a mai teendős délelőtti serteperte után délután kettő után elmentünk a kicsi városunkban megrendezett Országos C.A.C Kutyakiállitásra. Megérkezés után Csanádka minden kutyuskát megszeretgette volna…, és minden kutyuskának azt mondta… ARANYOS! SZÉP! NAGY, avagy KICSI! NAgyon élvezte a drága, hogy mennyi, de mennyi szép…, szaladgáló, ugató kutyuska volt ott. Azonban az első négy fénykép elkészitése után …. sajni a gépem beadta a szolgálatot, azaz lemerült. Húúúú! Nagyon bosszantott, mert annyi, de annyi szép kutyuska volt. Na…, de…, ez van…, szokta mondani egy kedves ismerős 🙂 … gyakran!!!
Igy nézi Csanádka a Minimaxon a Pingu c. rajzfilmet!
Nagyon szereti! 🙂
SZERET…, (hozzám-bújik, majd folytatja…) BABA… SZERET… ANYA!!!
És ilyenkor anyuci nem győzi össze-vissza-ölelve csókolgatni kicsi babakáját, mert annyi, de annyi szeretet van benne…, és adja, adja, adja…! Annyira kicsi kedves, mosolygós, jó baba!
22.
2008 szeptember 11. | Szerző: Mano-anyuci
A JÓ ISTENKE ÉLTESSEN!

Csodaszép napokkal búcsúzott a szeptember…
2008 október 1. | Szerző: Mano-anyuci
Annyira, de annyira élveztem az
elmúlt napokat veled. Végre szinte egész nap kinn a szabadban… (igaz
ma azért már kicsit hűvösebb volt).
Szikrázó melengető napsütés…,
motorozás, kertészkedés, nagy nagy munkálatok (átpakolások) a
garázsokban, és ajtók lefestése. Ma még a tetőpakolásba is
belekezdtem…, és persze voltak javitanivalók is (ma volt azért a
cserepezéshez, lecezéshez segitségem, mert igaz… sokmindent
megcsinálok, de a villanyszerelést és a tetőjavitást nem vállaltam be).
És
Neked drága be nem áll a lepénykelesőd. Annyira édes kis
csacsogó-magyarázó-mutogató-kiabáló-gépecske vagy. Nincs olyan,amit ne
mondanál utánunk. És jönnek a történetek. Mesélsz, magyarázol. Annyira
élvezetes.
Ismét favorit nálad
a kicsinyitő képzős -KA -KE használata. Tutti tetszik neked igy
mondani, mert nem ösztönzünk, mégis minden igy hallatszik pár
napja…,és ráadásul hosszan, szinte dalolva elhúzva.
— anyucikaaa
— Zsuzsikaaaa telefoooon 🙂 mama szokott nekem szólni igy.
— apucikaaa
— mamikaaa
— motorkaaaa
— madárkaaaa
— stb, stb.
Irtó csacsogós, és már visszakérdezős kis dumagép vagy. Igen!! Visszakérdezős. Megszületésed óta ((és megjegyzem nagyon jó
döntés volt, hogy)) a pelenkázódat a fürdőkádra keresztbe tettem, és
igy mindent ott végeztem el. Ennek okán a fürcsidkor is irtó praktikus
volt, mert minden ott zajlott le, és a fürdőben mindig nagyon jó levegő
volt. Azóta persze sokminden változott. Például igaz jó kisfiúcska vagy
a tisztábatételkor, de fürcsi után a body felvételét követően mindig
oda-vissza grasszálsz a pelenkázón. Elmész a kád felett a csempéig,
ahol a diszitő csik virágjait mindig megvizsgálod, megsimogatod, majd a
felette lévő, és csak a te törölköződnek ott lévő száritó-rudat is
fogdosnád mindig, amit én nem szeretek. Mindig mondom, hogy —Csanádka légyszives ne kapaszkodj bele— MIRE TE TEGNAP!!! megkérdezted ((egészen az orromig jöttél, kinyitottad nagyra a szemedet,kezedet hátratetted)), hogy MIÉRT NE???
HÁT??? nem akartam hinni a fülemnek…, de aztán mégis kellett, hogy
higyjek, hiszen megkérdezted ismét, mert a meglepetéstől nem
válaszoltam azonnal…, mertcsak mosolyogtam, mosolyogtam,
mosolyogtam. Persze .. aztán… elmagyaráztam, hogy miért nem szabad
rángatni, de gyanitom kell majd még…. 🙂
— És jön a bőrke az újjaid végéről a vasalóbaleseted után.
— És segitessz, teszel, veszel velünk egész nap. És látom, igazi jó mókának éled meg.
— Fejlődési fokozatok egy-egy szónál. Pl. a PITYPANG szót eddig
PIGAM-nak mondtad. Két nap óta fejlődés zajlott le, ugyanit PITYGAM
lett 🙂 És mondhatni rajongsz a pitygam-ért.
— Ma a mama mikor tüsszentett, mindenki tette a dolgát…, Te is az
udvar közepén voltál. Kis idő múlva beszáguldottál a motorodon…
odagurulva a mama elé megfogtad a nadrágját, és mondtad kétszer egymás
után: egész-ségedre, egész-ségedre. Nagyon kis figyelmes vagy. Mama
nagyon megpuszilgatott.
— Már régóta, de még nem is irtam, hogy minden este a JÓ-ÉJSZAKÁT elköszönéssel fekszel a kiságyadba, elköszönve mamitól.
— Van egy mondásom… Ha valami végérvényesen tönkrement, elromlott, mondhatni vége…,akkor azt szoktam mondani, hogy NAAAA! ENNEK ANNYI.
Ezt mostanság sokat mondogattam neked drága, mert a játék autóid kerekei
valahogyan véletlenül, valami csoda folytán mindig kijönnek, igaz utána
nagyon igyekszik megjavitani, de én mindig mondom, hogy …. naaaa ennek
annyi, ha végleg elromlik.
Namármostankéremszépen:
Ma eltörtem egy poharat. Ilyen két három évente, ha egyszer előfordul,
azaz nem jellemző rám. De ma igen! És ráadásul Csanádka is ott volt a
tett helyszinén…, mire megjegyezte széttárt karral…., hogy anyucika — na ennek annyi!!!
🙂 hát naponta meglepődöm többször az ilyen átkötések miatt. Édes
drága. Olyan kis ügyeske,gondolkodó vagy. Imádom a figyelmességedet.
—
Imádod a zeneovi cd-t, a mondókás kazettádat. Az én elmentem a vásárba
fél pénzzel… dalocskában a pulyka utánzása fantasztikusan megy.
Imádom, amikor a glugy-glugy-glugy hangot adod ki, és mondod, pulykát vettem a piacon fél pénzzel. Igaz nem igy van a szöveg pontosan, de Te átköltötted.
— Nagyon szépen használod a ragozásokat. Élvezem, ahogyan válogatod a
kifejezésekhez a ragokat. Nem győzök csodálkozni, ugyanakkor tény,
hogy egész nap TRACCCCCS-partit rendezünk.
— Morzsa! Igen a morzsákat minden nap meg kell nézni, hogy nem maradtak-e a fogadban fogmosás után. Szereted a fogad megmosni, de nem mondom, hogy tökéletesen megy. Az biztos, hogy elismerőleg szólsz minden alkalomma a fogkrémről, mégpedig emigyen 🙂 FINOM!
— A játékaidat este úgy tesszük el, hogy a motorok, a teherautó már nagyon álmos, ezért betesszük a helyükre aludni őket. Reggelente pedig mindig megjegyzed, mikor kivesszük őket a napi játékhoz…., reggel van, felébredt. Már nem álmos. Aludt. Sokat. És már reggelizett is.
Na majd még folytatom az effajta kis szösszeneteket… hisz minden nap több is terem hála…, ám mivel a napok óta tartó melóhad miatt nagyon elfáradtam, igy most szundikálni indulok.
Oldal ajánlása emailben
X