Kirándulás Szilvásváradra, és vendégségben
2008 szeptember 7. | Szerző: Mano-anyuci |
Névnapodon, azaz tegnap terveztem, de délután ebben a nagy hőségben egyszerűen nem volt szivem kitenni Téged az út hőségének. Igy ma (kora délelőtti indulással), Szilvásváradon járátunk. Gyalog (azaz babakocsival) felsétáltunk, feltoltalak, olykor felmásztunk… a vizesésig, majd egyes-egyedül mi jöttünk lefelé a vonattal az indulási állomásra. ((Mindenki más a felfelé vezető utat vonattal, lefelé pedig gyalog teszi meg.)) Nagyon jó volt igy, mert nem szokványos utunk volt. Lefelé ugyanis száááááguldott a vonat! És csak velünk, egyes-egyedül!
Simogatóban
Tó, kacsa, rák, halak…!
Mennyi néznivaló, és még a rudakon is lehetett kapaszkodva csimpaszkodni!
Mennyi néznivaló, és még a rudakon is lehetett kapaszkodva csimpaszkodni!
A FÁTYOL-vizesésnél
Szááááguldás lefelé!
Még a vonaton, hol az ölemben, hol felállva… és nagyon figyelve mindenre…
aztán leérve fagyiztunk egyet, Te pedig tölcséreztél kicsit…
Aztán délután pedig a hőségek hőségében hivatalosak voltunk Bandi (Kati barátnőm férje) 50. születésnapjára. Csudijó, és főleg fincsi fekete csini-babás-tortát kapott “Bandi” tetoválással. Aztán felszeletelte… 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: