Július
2008 július 26. | Szerző: Mano-anyuci |
Tiz nap telt el az előző bejegyzésem óta. Rendkivül sok esemény, boldog dolog történt, ám egyszerűen nincs idő azok naprakész rögzitésére, igy megbékélve önmagammal is… maradok a rövid megjegyzéseknél, ill. amennyiben esténként van rá módom, akkor néhány fotó feltételénél.
Elbújtam anyától…, de megtalált!
És ráadásul fényképezőgéppel a kezében. 🙂 
Apucika érkezése előtt kb. 1 órával készült a kép (nem tudtuk, hogy mindját itt lesz). Az egyik KTM-es cumikád leszakadt, a másikat nem találta még délelőtt anyuci, igy boltba mentünk újat venni. Kaptunk hasonlót anyagában, formában, csörgésben… de mégsem volt az igazi. Hazaérkezés után még kicsit tetszett az új cummedli, ám álmosodva már nem volt sikere. Ekkor… kevéske sirás is volt, de nekiállt anya és… hát szikra pattant, hogy hol is keresse…. és lássunk csodát… megtalálta a 2. KTM-es cumit, amit már egy hete keresett. Végre nyugalom volt. És lám igy aludtál el.
Biztos, ami biztos, a régi-rossz cumika is az új cumika is az elalvós pózod szerint az újjacskáid között voltak.
Aztán apucika megérkezett és vele együtt boldog napok, no és persze az új KTM-es cumikák is. 🙂
Jáááááá–tszótéren voltunk.
Esti pihi-time fürdés után a nyu-nyu-nyu (nyuszis) pizsiben. Igen. Ilyen hideg lett.
Mamival reggelizve, mamit szeretve… 🙂
Igen jellemző pillanatod, mikor igy figyelsz. Ugyan ezzel a figyelemmel hallgatsz, mikor mesélek, magyarázok Neked drága.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: