Az elmúlt néhány napról…
2008 június 1. | Szerző: Mano-anyuci |
Szombat -05-31.
Korán kimentem Veled drága a piacra. Még annyi embert…! Perecet akartam neked venni, no és kicsit nézelődtünk. Leginkább a virágokat, hiszen majd mindegyiket megsimogattad volna…! Nagyon meleg volt, és nehéz is voltál, mert sokat fogtalak az ölemben, ugyanis az embertömeg ellökött volna a teli-nagy táskákkal. Nos ennek okán jócskán röviditettem a tervezett úton. A pereces nem volt nyitva. Átalakitás miatt június végén nyit ki újra. Ám én megigértem Neked…, tehát gondolkodtam, hogy hol a manóba tudnék neked varázsolni… 1 PERECET!
Tanácstalanságomban eszembe jutott, hogy pár napja vettem neked lángost, és mennyire izlett…, no gondoltam, ha ötlen zéróóóó, akkor váltunk lángosra. Előtte vettem még babánt a tescoban…, és gondoltam vegyünk kiflit is. ÉS LÁSS CSODÁT! VOLT PEREC! Nem tudom mi a “hivatalos” titulusa itt ennek a nyam-nyam-nak, de tény, hogy irtó puha, finom sajtos perec volt. ÉS NAGYON FINOM! Láttam már máskor is, de még sohasem vettünk. Most viszont igen, és bevált, mert nagyon izlett Neked.
Hazafelé már félig aludtál az autóban…, kivettelek, kicsi tea, kicsi szeretgetés, simogatás, és már aludtál is fél 10-kor. Ébredés háromnegyed 12-kor. Ezalatt megfőtt a finom husileves, mosógépet beüzemeltettem, ill. a szokásos teendők sorát végezhettem el. Igyekeztem nagyon, hogy délután csak veled lehessek. Igy is volt. Lépcsőn megágyaztam Neked, kivittem jópár autódat…, aztán almáztunk, aztán a kertbe is kiköltöztünk pléddel, hogy lefekhess a földre, ha netalántál fáradt lennél. Ez a program ment több, mint két órán keresztül. Közben rendesen beborult, én rákészültem, hogy esni fog, igy mindent elpakoltam ami nem maradhat kinn.
AZTÁN!!! Olyan vihar és felhőszakadás volt, őrületes nagy dörgésekkel…, villámlással… Azért ekkora esőre semmimódon nem számitottam. Még az áram is elment kétszer, ugyanis itt a környéken csapkodott a mennnnnnykőőőőő! Hála… Te nem félsz a dörgéstől. Mindig viccelődöm, nevetgélek, mikor nagyokat dörög, igy azt szoktad meg, hogy nem rossz…. a dörgés, csak kicsit hangos. 🙂
Fel tudsz ülni. Igen! Ezzel már nagyon régóta nincs gond, de ez most másféle felülés. Hasból, azaz hasizomból kinyomóóóó, azaz felhúzó felülés. Két kis kezeddel azért kicsit segitessz. Nagyon tetszik Nekek, ugyanis miután sikerül a felülés, szépen lassan ugyan ezen az útvonalon le is engeded magad, és …. mikor leér a buksid az épp aktuális fekvőhelyre…, hát mondod ám…, hogy … na, na, na! Aztán felülsz, és leengeded magad, majd újra fel, és le…! Ezt alkalomadtán Te legalább négyszer, ötször megmutatod nekem, én pedig nagyon élevezem, örülök ennek.
Rengeteg új szót tudsz már…: szinte mindent elkezdessz mondani, vannak szavak amiket szeretsz, és mondogatod, és vannak favoritok, amiket hol igy, hol ugy mondassz. Nagyon élvezem a szavak formálását, azok kimondását.
Pl. mai szó: a(l)ma, alma, alma, alma
Nagy kádas fürdés: Bizony! Olykor beteszlek a nagykádba, amit nagyon élvezel. Tennélek én többször is, ha a derekam birná.
Vasárnap-06-01
Sajnos pénteken kaptunk egy rossz hirt telefonon. Babus Anna, anya első-unokatestvére, aki miskolcon élt, váratlanul meghalt. Én (azaz mindenki a rokonságban) Potyi nenének hivta. Nagyon kedves, igazi szeretett és szerető rokon volt. Vasárnap itt volt a fia nálunk, akivel majd 10 éve nem is találkoztunk. Nagyon váratlanul toppant be, és több, mint két órát maradt, aminek nagyon örültem. Közben Te is felébredtél, és kedvesen elvoltunk hármasban.
Vasárnap folytatódott az ajtófestés, csak most már belülről.
Árnyékos helyet kerestem, ahol nyugodtan játszhatsz. A lépcsőn kötöttünk, kötöttél ki… és folyt a játék nyugalmasan, és ezerrel.
Vasárnap ebédre rántott pipi husikat készitettem, ami nagyon izlett. Ebéd után két órával gondoltam egyet, és egy husikát a kezedbe adtam, és indulás… az udvarra, hogy fogyjon…!
Olyan nagyon szeretnék Neked venni egy fehér, egyszerű szandálkát! Hihetetlen, hogy fiúknak csak három csattos, bumszli, tarka szandikat készitenek. Akkora benne lábatok, főleg rövid gatyóba, hogy mondhatni már csúnyán szép… !
Hétfő 06-02
Olyan nagyon meleg van, hogy gyakran lekapjuk a szandált, és indulás mezitlábaskodva. A homokozóba pedig nagyon nagy sláger, hogy igy játsz hosszabb-rövidebb ideig.
Zozó-keresztapu megérkezett svájcba. Nagyon tetszik neki minden, és hétfőn este tudtunk beszélgetni is skype-on.
Apucika hazaérkezett szerencsésen Dusseldorfból. És még láthattuk is este…! Nagyon hiányolod napok óta…, és annyira ölelnénk már egymást….! Mind1ünk a mind1-et! APPPPPPAAAAA!! Szeretnénk már… ölelni…
Mi pedig itthon voltunk egész nap…, és a szokásos teendők…!
Mama jól van, de fél a szerdai naptól már most. Sokat gondolok Rá és Őt is nagyon sokat hiányolod.
És énekelsz, és énekelsz, és énekelsz…! Rendületlenül! És gajdolsz, amit imádok! És szaladgálsz a nagy bumszli szandidban…, no és néha pufffff. Igy megszerezted az első prezúúúúúrodat is a jobb térdedre, no és a szádra, a felső ajkadra pont középre. 🙁

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

Sziasztok!
Csanádka Gyümike gyönyörű, mint mindig! Látom Nálatok is favorit a perec!!!!
Szandikról jobb nem is beszélni, a múltkor nekem támadt egy eladó, mert piros cipőt kerestem Bencikének…. Azt hajtogatta, hogy de hát az lányoknak való….Mondtam neki, hogy miért “kötelező” egy fiúnak sötétkék meg sötétbarna cipőket viselni?????
Sok puszit küldünk Nektek, és kívánjuk, hogy mihamarabb ölelhessétek Apucikát!!!!!:)