Mami és Jázmin :)

2008 március 27. | Szerző: Mano-anyuci |

Reggel, mikor felhúztam a redőnyt (még nem volt hajnali hat óra), majdnem padlót fogtam. Kinn ugyanis több cm hó volt mindenfelé. Igaz, délre már nyoma sem volt mindennek. 

—-

Mamiért indultunk még a délelőtt. Ugyan nem nyilvánitották gyógyultnak, de… végre elhagyhatta a kórházat. Hazafelé jövet pedig, mint a tej, olyan édesen elaludtál már a 3., 4. kanyarban.

—-

Ebédre igen finom leveskét főztem nektek. Amolyan mami-féle tésztásat. Ezt nagyon szereted, és jól be is laktál belőle.

—-

Tiszta zizi idő van! azaz volt ma. Reggek hó esett, most meg süt a nap, és már sehol egy szem fehérség sem.
Szundika, majd ebéd után, még két óra előtt elindultunk sétálni a verőfényes, és végre meleg napsütésben. Igaz a szél fújt erősen, de az érzésünk a nap melege miatt mégis kellemes volt.

—-

Meglátogatott bennünket, azaz Téged egy kisleányka, aki nemrég költözött szüleivel Pestre. Épp akkor értünk haza a nagy gyalogos sétánkból, mikor jött hozzánk. Hiányzik neki a már jól megszokott itteni, azaz táblási környezet, de …. szüleinek nem volt itt munkája, igy menniük kellett.
Nos Őt Jázminnak hivják, majdnem 5 éves, és kedvesen eljátszottatok, bár ezidáig, kb pár hónappal ezelőtt egyszer találkoztatok csupán, amire nem emlékezhetsz. Játék közben, mint1 energia gyanánt kaptatok, és ettetek is almát, kekszet, majd folytatódott az ismerkedés, és játék. Igazi kedves fiúcska módjára “viselkedtél”, azaz  játszottál vele, hiszen szinte minden játékodat adogattad Jázminnak.

—-

Aztán végre a mamival megvacsoráztatok. Most érzésem szerint eleget. Nagyon hiányoztál már neki. Jó volt látni, ahogy szórakozik, mosolyog rajtad, miközben leste minden kivánságodat.  🙂 És természetesen Te is láthatóan remekül szórakoztál.